kedd, április 13

46.
Az úgy kezdődött, hogy egy pár hónappal ezelőtt Silerika *virtuális unokatestvére* lettem. Nem tudom mivel érdemeltem ki ezt a megtiszteltetést, de ez így adódott. Ma pedig ezt hozta a postás:

Miért kaptam? Nem tudom, de nagyon szépen köszönöm Silerika!!!
Lehet, hogy kezdem megszeretni a meglepiket..))
********************************************************
MÁS:
Sokat gondolkodtam, hogy ezt leírjam-e vagy sem, de mivel már több blogban is olvastam és más blogban is *napi renden van*, így én is leírom amit már rég akartam...
Nálam is sokszor van, hogy a számláló napi 70-80 látogatót mutat, de max. 1-2 komment van az akkori bejegyzésnél. Itt gondolkodóba esem, hogy most ennyire nem szeretünk írni..?? Vagy ennyire nem tetszik senkinek..?? Vagy talán ennyire rossz amit csináltam?? Hisz azért mutatjuk amit csináltunk, hogy valahol várunk valami visszajelzést, akár ilyen akár olyan.
Nekem legalább is jó, ha valaki leírja a véleményét. Sajnos a mai rohanó világban néha ezek a kis örömök is sokat segítenek az embernek...
Mi lenne, ha nem csak olvasnánk, hanem írnánk is??? Persze tudom,az idő.... de azt sem szabad elfelejteni, hogy ha a saját blogunkra kapunk megjegyzést, az jól esik, akkor valószínű, hogy a másik vagy harmadik blog szerzőjének is jól esik ha írnak neki..

16 megjegyzés:

Jutus írta...

Akkor én most elsőként írok neked.:)) Imádom a "Süsüdet",olyan aranyos lett és nagyon szép ajándékokat kaptál,ez sokkal többet jelent mint egy megyjegyzés!!!:DDD

KicsiKató írta...

Teljesen igazad van, én is sokszor e-mailben jelzem, hogy de jó lett ez vagy az... De az azért megint csak más:)

Jók ezek a felrázó posztok, kicsit felkavarják az állóvizet:))

Szép napot! Puszi

Mamis írta...

Kedves Jutus!
Természetesen igazad van. De mikor nem ajándékot mutatunk, csak egy kis *valamit*, és várunk valami visszajelzést és semmit nem kapunk,mert ilyen is van, na ott azért elbizonytalanodunk..

Ducika Ducila írta...

Kedves Mamis!
Még nem olvastam más blogján, de én saját magam is szembesültem már a dologgal, amikor a blogomból valaki idéz, vagy egyáltalán csak megjegyzi, hogy olvasunk ám!
Sokszor nem MERNEK az emberek megnyilvánulni, vagy nem AKARNAK, aminek több oka is van. Van olyan is, aki kíváncsiságból, sutyiban beles, van, sajnos olyan is, aki rosszindulattól vezérelve, de van, aki jóindulatból bekukucsol és aztán többre nincs ideje. Pedig arra, hogy szóljunk egy simogatót a másikhoz, arra kell szakítani időt. Mondhatnám, hogy egy cigarettányi idő? (nem dohányzom, biztos azért kommentelek ennyit :-) )
Szinte naponta eszembe jut, ahogy a múltkor a blogomba írtál egy tanító jellegű kritikát. Nem esett jól, de tudom, hogy nem az a barát, aki mindig simogat... (még ha azt inkább jobban esne privát levélben kapni) és azt is tudom, hogy kell a kudarc ahhoz, hogy továbblépjünk, hogy fejlődjünk. Látom, te is kiteszed, ha vmi nem sikerült, te is meg mered mutatni. Nincs abban semmi.
Minden esetre én maradok hű kommentelőd, van mit mondani:-) Ha nem baj...

boldi írta...

Teljesen igazad van.Ezt már mástól is hallottam. Csak soha nincs idő semmire sem. Nem azért nem írok kommentet , mert nem tetszik amit látok......Csak néha a szép , meg tetszik , meg gyönyörű ....olyan sablonos, de másra nem lenne időm , így inkább nem írok. De igazad van. Én is izgalommal várnám , hogy tetszik- e amit csinálok.Nekem kell változtatnom ,nem neked!!
Süsü pedig nagyon kedves mesém volt annak idején.
Meglepetét olyan jó kapni. Talán kárpótól a megjegyzések helyett...

FKriszti írta...

Az előző bejegyzést nem boldi írta. Bocsánat valami hiba történt nálam

rojalka írta...

Én is hasonlókon gondolkodtam a minap.És rájöttem, ahhoz ,hogy írjanak nekem kommentet, nekem is kell írnom.Ahhoz pedig sok idő kell.De az embernek arra van ideje amire szakít.:)
A süsü gyerekkorom nagy kedvence volt.Meg is keresem diavetítőn a lányomnak.:)

Jutus írta...

Persze hogy nem csak a játékokra kell jelentkezni,ez természetes.Nekem is jól esik mikor szépeket írnak,vagy tanácsot ad valaki hogy elrontottam ezt,vagy azt és hogy csinálhatnám másként,szebben,szerintem ezzel mindannyian így vagyunk.
Én csak arra gondoltam hogy ne szomorkodj,ha nem ínak neked,mert van aki nem ír,helyette ajándékot küld és ez olyan kedves gesztus!!!
Mindenesetre jó egy kicsit ilyen dolgokkal felrázódni néha,mert talán egy kissé leülepedtünk.:D

katalkotasok.hu írta...

Nagyon igazad van ! Nálam lassan eléri a számláló a 10 000.látogatót és mégis, csak ugyanaz a pár ember ír. Úgy veszem észre, hogy inkább csak olvasnak.

Nem bonyolultabb megjegyzést hagyni, mint a blogspoton,csak gondolom nem akarják az email címüket leírni...mert arra a kérdésre , hogy milyen nap van ma sztem mindenki tudná a választ,és csak ez a két mezőt kötelező kitölteni. No meg várni, hogy gépközelbe kerüljek és engedélyezzem ....

Én is sok blogot olvasok, amolyan zugolvasó módban.... mivel számomra ismeretlen bloggereket valahogy nem merek megjegyzést hagyni. De volt már olyan , hogy segítettem .-)
Biztos bennem van a hiba , de felvállalom. Időm lenne...

Silerika írta...

Drága Mamis! A kis meglepi nem komment helyett van, hiszen tudod, én elég gyakran irogatok ám ide!! :o) Örülök, hogy leírtad a gondolataidat, mert Nálam is szinte ugyanazok a bloggerinák hagynak véleményt. Kezdő blogolóként én is csak olvasgattam, aztán bátorkodtam, és hagytam kommentet. Aztán az illető átnézett hozzám, hogy ki a csuda ez a Silerika, és miket csinál, és honnan jött? Legalábbis remélem így volt! :o))

Csandi írta...

Na akkor most Én mit zúg "rendszeres" olvasód írok ide:)) Nem szoktam kommentelni csak egy-két embernél(általában a két befutó az, akit aznap elsőként olvasok), mert sokszor a Szép!, Jaj de jó! szavak,mondatok ellövése után már nem akarom ismételni magam:) Persze vannak kivételes napok, mint pl. ez a mai is , ilyenkor jó bőlére engedem magam:)))))))

Ibcsy írta...

Kedves Mamis!
Én most nagyon szégyellem magam. Bár igazat adok Neked,sajnos néha csak arra futja az időmből, hogy nézelődjek. És tudom nem vigasztal a tudat, de minden újdonságodat megnézem. Mindig tetszik, mert szeretem amit csinálsz. És ismételve az előzőeket, nem mindig írom le huszadiknak, hogy jaj, de szép.
Nem ígérem meg, hogy ezentúl másképp lesz, de próbálkozom:-)

Mamis írta...

Kedves Lányok!
Nagyon szépen köszönöm, hogy írtatok.Lassan de biztosan megtettük az első lépést...Ezzel a bejegyzéssel nem azt akartam sugallani, hogy igen, aki erre jár mindenki írjon nekem egy bejegyzést. Sőt nem csak az én blogomról szólt ez az egész, csak van aki nem írja le...
Persze azzal is tisztában vagyok, hogy sokan dolgoznak, fáradtak, és soha sincs elég idő arra, amit szeretne. De sajnos ha ez is elmarad, akkor miért vezetünk blogot??? Sőt vannak köztünk olyanok is (sajnos én is közéjük tartozom), akiknek néha a blog a kapcsolat a külvilággal.Ugye én is eléggé lakáshoz vagyok kötve, és igen is jól esik, ha naponta 5-6 kommentet el tudok olvasni, mert már rögtön nem vagyok egyedül..))

Még egyszer köszönöm mindenkinek aki írt, azoknak is, akikkel csak most *találkoztam* először.

Remélem, mivel mindenki valahol ha bevallja, igen is szeret kapni, akkor próbáljunk meg valamit adni is. Higgyétek el, néha egy *..ez nagyon jó lett* is sokat tud segíteni...!!!!(tapasztalatból beszélek!)

F.Gina írta...

Tudod, aki nem hagy kommentet, időnként többet nézelődik, mint aki hagy. Ugyanis a komment után az ember lánya egyszerűen kikattint, aztán már nem biztos, hogy visszamegy :)) Én több, mint 200 blogot olvasok, közben írok, közben varrok. Szóval, nem mindig van időm kommentelni, azt is inkább azoknál, akik nálam is szoktak. Így időnként nálad hagyok nyomot, de mindenkinél nem tudok, mert az erősen a többi dolgom rovására menne.

Névtelen írta...

Szia! Én egy "senki" vagyok, csak olvasgatom a miner által bemutatott blogokat. A gasztrosokhoz néha írok, és sajnos általában kritikát, igaz, építő jelleggel. Na, azon nagyon meg szoktak sértődni, és igazuk is van, mert ahogy elolvasom a többi kommentet, látom, hogy egymást nyalizzák körbe, minden apró megmozdulást óriási teljesítményként feltüntetve. Kb. ahogy az ember az óvodás gyerekét dicséri. Szóval nem nagy kedvem van a hozsannázók táborát gyarapítani, de a konfliktust se keresem. Még mielőtt magadra vennéd, ez nem a te blogodra vonatkozik, csak általánosságról szól. Megnéztem a te blogodat is, de mivel nincs hímzőgépem, fogalmam sincs, mekkora kreativitást vagy ügyességet kíván egy-egy hímzés kivitelezése. Biztosan sokat :) Szóval ezek miatt nem szoktam írni, csak olvasi. Kata

Mamis írta...

Kedves Kata!
Először is köszönöm, hogy írtál.
Szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy amit írtam nem CSAK! az én blogomra vonatkozik! Persze abban is igazad van, amit írtál, és nem is azt várja el az ember, hogy *körbenyalizzák*. Én személy szerint szívesen veszem a kritikát, legyen ilyen vagy olyan. Sőt, ha valakinek jobb ötlete van, mint ahogy én csináltam, én azt is szívesen veszem.

A hímzésről pedig csak annyit, hogy a Süsü, amit mutattam, hogy géppel kihímezhető állapotba kerüljön kb.3 óra volt. Lehet, hogy más hamarabb megcsinálja, de nekem ennyi időbe tellett.

Remélem, azért ha máskor is erre jársz, írsz!