366.
Jó régen jártam erre...
Az utóbbi időben nem sok új dolog készült. Ami varrni valóm volt, az javítás, cipzárcsere (amit továbbra sem szeretek!!!). De ezekkel végeztem, így ma már azért a hímzőgép is beindult. Egy "fanatikus" pókember rajongó kisfiú nadrágjára készült ez a címke. Remélem tetszeni fog neki.

Közben voltam klinikán is. Eredményekről most inkább nem nyilatkoznék...
De tapasztalatokról igen. 16 éve járom a klinikát, változó "sűrűségi" látogatással(na ezt jól leírtam...), de továbbra is az a tapasztalatom, hogy hiányzik az emberi tolerancia. Valószínű aki ott van, azért van ott mert beteg. Én is szívesebben ülnék olyankor a varrógép mellett...De ha már ott vagyok, akkor megpróbálom türelemmel kivárni a soromat. Na ez a türelem ez már csak hiú ábránd...Hiába, bennem van a hiba....Csak az a baj, hogy ha az orvost is siettetjük, aki ugye valahol felel az életünkért, na az már gáz...Remélem továbbra is nagyon ritkán fogok találkozni ilyen betegekkel...Mondom én, akinek már "teher" a klinika, unalmas a várakozás, fárasztó az állandó "talán a következő eredmény jobb lesz..." szöveg. De megfogadtam már egy jó pár éve, hogy megpróbálom "türelemmel" viselni a "siető" betegeket.
Most is ezt tettem, sikerült!