vasárnap, július 12

316.
Van egy főzés nélküli napod. Eldöntöd, hogy ma megváltod a világot varrásilag...
Leülsz varrni...(mire állandóan csörög a telefon)!, a gép állandóan szakítja a cérnát...és semmit nem találsz!
Mivel megállapítod, hogy valamit azért értesz a géphez, szétszeded...
Itt ér egy kis sokk hatás...(takarításra szorul!) Ha már jó akarsz lenni, tűt is cserélsz, megolajozod...
Szépen visszaszereled, nyugtázod, hogy ez is sikerült...
Igen, csak ekkor veszed észre, hogy valahonnan egy csavar valahogy lemaradt...
Ekkor már valószínű, oda a "nyugalmi állapot", és keressük a csavar helyét...Mire megtalálod már meg is őszültél...
Elmegy a kedved a varrástól, "hangulatod" a tetőfokon!!!
Még jó, hogy a hímzőgép tudta mit kell csinálni...:


És azt hiszem a mai nap után nagyon jól esett Kata "mosolydíja".

Idézek tőle:
"...hátha segít neki majd újra-és újra mosolyogni fájdalmak nélkül!" Én is nagyon szeretném!!!, és ezt kívánom mindenkinek.
De ma valahogy nem nagyon tudtam mosolyogni, és persze varrásilag semmire sem jutottam...

5 megjegyzés:

Mehike írta...

Nagyon szuperek lettek a kulcstartók

KicsiKató írta...

Jajj, szegény, ismerős a történet... Azért a kulcstartók jók lettek!!!

Abile írta...

Hááát, igen. Vannak ilyen napok! De amivel én vígasztalni szoktam magam: Ennél már csak jobb jöhet! :o)

Bea írta...

Hmmm....ismerős helyzet:)

Kata írta...

vannak ilyen napjaim nekem is.
örülök,hogy a legjobbkor kaptad a díjat.
én most nagyon happy 35 fokban gipszben wááááá.... esélyem sincs legalább elrontani semmit sem hihi