szombat, március 28

267.
Kata blogjáról szereztem. Nekem nagyon tetszik!!!
Mai családi kör

Reggel van, reggel van, mindenki ideges.
Ház ura üvöltve tiszta zoknit keres.
Feketés csészével boglyafejű asszony,
Ajánlja az égnek, hogy rája rogyasszon.

Mintha szélből volna a nagylánynak lába,
Sebesen bevonul a fürdőszobába.
Hosszú perceken át pingálja a szemét,
Testvéröccse ordít: - Gyere ki, te szemét!

Konyha melegében jó pirítós mellett
Nagymama mosolyog, ahogy tőle telhet.
Min vigyorog mama? - kérdezi a veje,
Csupa borotvahab összevagdalt feje.

WC-be zárkózik a legkisebbik gyermek,
Most írja a leckét - na még csak ez kellett.
Ajtó előtt jár a család furcsa táncot,
Szemük szikrákat szór, arcuk sok-sok ráncot.

Mire a rádió mondja a hét tizet,
Elromlik a bojler, nem ad meleg vizet.
Az asszony begörcsölt kezekkel mosogat,
Férje jeges vízben sziszegve mos fogat.

A nagylánynak immár fél keze kabátban,
A másikban pöttyös kakaós pohár van.
Le is önti rögvest frissen mosott blúzát,
S kabátján vastagon megkent kiflit húz át.

Az utcáról szalad vissza a ház ura,
Lábán cipő helyett megszokott papucsa.
A reggel számára eléri a csúcsát,
A cipőben megleli elveszett slusszkulcsát.

Reggel van, reggel van, ideges mindenki,
Az asszony is elment nincs már otthon senki,
Bevetetlen ágyon gyűrött párna feszít,
És a WC-tartály sistereg egy picit...
***************************************************************************************
Bocs a Zámbó Jimmy rajongóktól jó előre is!

Jimmy vers

Szép csendes éjszakára virrad meg a hajnal,
Imi fiú bajlódik a kócos hosszú hajjal.
Megszólal a kakas, három-négyszer rikkan,
Imi mondja: Lelövöm úgy, hogy meg se nyikkan.
Elő a berettát, be a teli tárat,
Kilő az ablakon egyet, kettőt, hármat.
Imre király dühös, kilő még vagy kettőt.
Eltalál most ízibe egy rozzant bádogteknőt.
Felesége mondja: mit csinálsz te állat?
S felveszi a földről a ledobott tárat.
Édes uram, mondja Edit, hát ez téged heccel?
Ez a szomszédunkban lakó tollas ingyen vekker?
Anyukám, hadd lőjek csak egyet még egyszer,
Mondja habzó szájjal és remegő testtel.
Ne lőj többet király, mára már elég volt!
De e felség makacs, s emelkedik a Colt.
Agyon lövöm magam, ha nem lőhetek egyet,
Mire így az asszony: Ha hülye vagy, hát tedd meg!
Ránéz a nejére, nem várt ilyen választ,
Elhűlt képpel így szól: Ezt mondtad? Ez bágyaszt.
Remegő ujjával meghúzza a ravaszt,
Emígy kellett volna meglőnöm a kakast.
Mivel Imre király nem volt fejszámoló,
Nem sejtette, a csőben maradt még egy golyó.
Megindult az agya, de már késő, késő,
Fúródik az ólom, mint falba a véső.
Felrikolt az asszony, mint az éhes sirály,
Magasságos isten, mit csináltál király?
Agya arcára hull, mint egy véres lepel,
Mintha azt mondaná, isten veled Csepel.
A kakas kérdőn rikkant. Máma már nem lőnek?
Csak nem mentem agyára a koronás főnek?
Felvijjog a mentő, megbolydul az utca,
Még van egy kis remény, tán van még benne szufla.
Megszólal a mentős. A kórház még távol,
Mire odaérünk, ez már nem oktávol.
Itt a mese vége, ez igaz történet,
Még jó, hogy az eset nem velem történt meg!
A tanulság: egyforma királynak, főpapnak
Sose nézd a fejed részegen lőlapnak!!!